Sokan elemezték már, hogy miért verte ki a biztosítékot ennyi embernél a netadó, holott eddig mindent hangos szó nélkül lenyeltünk, pontosabban lenyomtak a torkunkon. Sokan még megideologizálták maguknak, hogy azokra a sarcokra szükség van. Persze sok olyan is volt, aki ment a többiek után és csak mások szavait szajkózták, mert önálló gondolatuk nem támadt azzal kapcsolatban, hogy miért is jó nekik az, amin keresztülmennek.
A netadó ilyen szempontból más. Más, mert enni, tisztálkodni, gyógyszert szedni muszáj, a net azonban egy saját választás eredménye, hogy akarom-e használni, vagy nem. És hogy mi a jó ebben? Mi a jó az internetben?
Én 37 éves vagyok, informatikai területen dolgozom, és talán az első olyan generációhoz tartozom, akik már tanultak számítástechnikát általános iskolában. Mi még nem ebbe születtünk bele, de lépést tartottunk, tartunk. Mondhatni, hogy az informatika igenis meghatározó volt már az életemben. Ahogy idősödöm, egyre tágul a világ. A rendszeres utazgatást nem engedhetem meg magamnak, ugyanakkor az internet segítségével mégis szinte bárhova eljuthatok. Ezzel pedig mások is így vannak.
Behálózza, átszövi az életünket az informatika, az internet. Ez mindenre hatással van! Aki ezt még mindig nem érti meg, annak majd adok még egy kis információt, ez pedig már inkább pszichológia és nem gazdaság.
Miért nyeltünk le ennél sokkal nagyobb dolgokat szó nélkül, holott a mindennapi megélhetésünket erősen befolyásolta?
Nagyon drága lett az autók fenntartása, mégis rengeteg új autó szaladgál az utakon, és egyre márkásabbak. Az autó státuszszimbólum, sokan áldoznak rá, mert kifelé mutatni kell valamit.
Hiába a rezsicsökkentés, nem érezzük a hatását. Bemegyünk a boltba, egy kis szatyornyi ételért ott hagyunk 10 ezer Ft-ot, amiért 5-6 évvel ezelőtt csak 6 ezer Ft-ot fizettünk. Meg kell venni, hiszen enni kell. Bár a fizetésünk nem lett több, muszáj kigazdálkodni.
A legtöbben, akik hitelt vettek fel, becsülettel próbálják fizetni, holott duplájára nőtt a törlesztőrészlet. Sokan sajnos nem képesek rá. Mikor mi felvettünk hitelt, megkérdezték, hogy mennyi az a havi részlet, amit ki tudunk gazdálkodni. Megneveztünk egy összeget, ahhoz mérten állították be a futamidőt, stb. Jött a válság, a bankot nem érdekelte, hogy az összeg a duplája annak, amit akkor beállítottak, ki kellett fizetni. Ünnep volt a nap, mikor lejárt a hitel, de kinyögtük, és boldogok voltunk, hogy felszabadult az az összeg, könnyebbek lesznek a hétköznapok, talán tudunk félretenni mondjuk egy nyaralásra. Nem ez történt. Az árak nőttek, jöttek a különböző sarcok a bankoknak, és hitelt ugyan nem fizettünk, mégsem lett olcsóbb az élet, mindent átterhelnek az ügyfelekre, mert akárhogy hangoztatják, nem tudják megakadályozni. Persze a nagy emberek nem veszik észre a különbséget, mert annyi pénzből, amiből ők élnek, nem lehet észrevenni. Ugyanazt a húst, ugyanazt a kenyeret, ugyanazt a szalámit veszem évek óta, mégis sokkal többet fizetek érte. Közben a gyerekek iskolát kezdtek, az iskola is viszi a pénzt. Nos, ennyit arról, miért nyeltünk le szó nélkül minden mást.
Az internet önmagában se nem jó, se nem rossz. Sokan azzal jönnek, hogy rendben, nem jó dolog a netadó, de könyörgöm, tényleg egy ilyen felszínes dolog verte ki a biztosítékot? Mert persze ezeknek az embereknek az internetezés, a számítógép használata felszínes dolog, de ugyanúgy nyomon követik facebook-on az eseményeket, hiszen írják az ilyen kommenteket.....
Attól függetlenül, hogy sokaknak a megélhetése múlik az interneten, van még más is, ami miatt ezt már nem tűrték az emberek.
Legjobb, ha azon keresztül érzékeltetem, hogy nekem mit jelent az internet.
Az jelen esetben másodlagos, hogy interneten ismertem meg a férjemet, még akkor, amikor chat-szobák voltak, és nagyon új volt ez az egész dolog mindannyiunknak.
Ma számomra az internet a világ megismerését jelenti. Ma számomra az internet egy kis elvonulást jelent. Ma számomra az internet a szórakozást jelenti.
Hazamegyünk a munkából, a gyerekek zsibongnak a fülembe egész délután, este. Háztartást kell vezetni (főzés, mosás, takarítás, teregetés, mosogatás), a gyerekekkel le kell ülni tanulni, szinte minden nap, az életünket is kell istápolni, hiszen úgy jó, ha az idegeink nincsenek felborzolva állandóan, szóval muszáj családi életet élni abban a napi 4-5 órában, ami erre marad a munka után, és már este 9 óra van! Gyerekek elcsendesednek, lefekszenek, apa este is dolgozik otthon, mert a munkája megköveteli. Csend van, már nem csörömpölök a tányérokkal, már nem mosogatok. A TV-t bekapcsolom, de nincs benne semmi élvezhető, untat. Bekapcsolom a számítógépet, és lám, szinte minden barátom, ismerősöm ott ül előtte, és tudok velük beszélgetni, eszmét cserélni, viccelődni. Közben megnézem a nap eseményeit, cikkeket olvasok, tájékozódok a világ dolgairól. Hm. kedvem támadt zenét hallgatni. Felveszem a fülhallgatót, és kicsit "kivonom magam a forgalomból".
Igen, így ismerkedtem meg anno Amerikával, 4 évvel ezelőtt Ázsiával, és még ki tudja, mennyi mindennel fogok megismerkedni.
Az internet erre képes.
Az internetadót a szolgáltatók nagy része nem fogja tudni kifizetni, mert nem csak a nagy szolgáltatók léteznek, hanem annál sokkal de sokkal több kis szolgáltató van, akiket emiatt a csőd fenyeget majd jövőre. Mit tudnak tenni, hogy a falvak, a vidék ne maradjon "sötétségbe"? Emelik az áraikat. Vagyis ki fogja megfizetni az internetadót? A szolgáltatók az előfizetők pénzéből. Logikus, nem?
Nos. Én magamat nem tartom egyáltalán egy felszínes embernek, sőt!!!! Nekem amellett van szükségem az internetre, hogy közben ellátom a családomat, minőségi időt próbálok velük tölteni, de amikor megtehetem, akkor viszont szükségem van arra a pár órára, amikor elvonulhatok, és azt csinálhatok, amit akarok.
Én valószínűnek tartom, hogy ezzel sok más férfi és nő is így van. Ezt..., ezt a magukra fordított időt érzik most veszélyben. Azt az időt, amibe eddig nem férkőzött be más, csak akit ők engedtek be. Éppen ezért, pártállástól függetlenül csordult túl nagyon sok embernél az a bizonyos pohár.
Persze lehet azt mondani, hogy könyörgöm, van egy csomó más, minőségibb szabadidős tevékenység, amit az ember űzhet. Valóban így van. Számunkra ilyen a csillagászat, ami éjszakai "sport", és speciális körülmények kellenek hozzá. Számomra ilyen még az írás, a regényírás, szerintem az is elég minőséginek mondható. A férjem rendszeresen sportol. Így mondhatom, hogy a minőségi hobbik sem hiányoznak az életünkből. Ugyanakkor mégis gond lenne, és hiányozna, ha amiatt nem tudnánk internetezni, mert nem tudjuk megfizetni.
